A könyvek, a szakcikkek szerint fejbőrünk szerkezete és a hajhagymák életideje elvileg 100 éves korig (erre csak a tarkopasz papa és nagyi  haja az ellenpélda) is lehetővé teszik a dús, egészséges hajzat meglétét. A fejbőr és a hajzat képződését már a magzati kortól egy magas kéntartalmú cukorszármazék szabályozza. Ez a természetes anyag egész életünk során szükséges a haj képződéséhez. A konkluzió: nagyon fontos tehát, hogy újszülött kortól megfelelően ápoljuk a hajat. Akkor lássunk neki!

Hajápolás újszülött és csecsemő korban

Az újszülött illetve a csecsemő fejbőre gyakran apró, száraz lemezkékben hámlik. Ha nem megfelelően ápoljuk a fejbőrt, akkor ezek a lemezkék lerakódást képeznek. A fehérbőrű, és a nagy hajú csecsemőknél ez a folyamat fokozottan megfigyelhető. Ez a lerakodás kellemetlen érzés a csecsemő számára és viszket is.
Az újszülött hajas fejbőrét fürdetés előtt tisztogatni kell. A védőnő ajánlása szerint ez úgy történik, hogy napraforgó olajba (patikában kapható) mártott vattával alaposan átdörzsöljük a buksiját. Így eltávolítjuk a száraz bőrlemezkéket. Ehhez persze egy külön technikát kell elsajátítanunk.  Azaz mindig rögzítsük a bal kezünkkel a baba fejét, majd a jobb kezünkbe fogott olajos vattával határozott, ám óvatos mozdulatokkal hajtsuk végre a műveletet. De úgy, hogy soha ne használjuk a művelet közben az ujjhegyünket, körmünket, valamint ne féljünk a kutacs felett is rendesen elvégezni a tisztogatást. S bármilyen ribillió követi ezt az akciót: újszülött- és csecsemő korban naponta csináljuk végig.

TIPP: Az ügyetlenebbek, vagy az önmagukban kevésbé bízók, jobb ha a fürdőszoba csempéjére felragasztják az intelmeket tartalmazó papírcetlit. Lehet puskázni, nehogy tévedjenek.

A fürdőkádba helyezve a csecsemőt a bal kezünkkel a vállát átkulcsolva tartjuk, a karunkkal pedig a tarkója alatt támasztjuk alá a fejét. Jobb kezünket belemártjuk a fürdető krémbe és megmossuk a baba hajas fejbőrét, ügyelve rá, hogy ne menjen víz a szemébe, és végig biztonságban érezze magát. Miután alaposan, de óvatosan, hogy ne okozzunk kellemetlen érzést a csecsemőnek, megmostuk a buksiját, jól leöblítjük a haját, továbbra is ügyelve rá, hogy ne kerüljön víz a szemébe.

A szakemberek szerint ebben a korban már nagyobb problémát okozhat a hajmosás, de az anyukák szerint az előzőleg elszenvedetteket már nem lehet überelni. Az még csak rendjén, hogy igyekezzünk mindig kellő időt hagyni erre a műveletre, de hogy a csudába érjük el (hacsak nem egy búvárt nevelünk), hogy most is biztonságban érezze magát a gyermek, és ne menjen a samponos víz (vagyis olyan ügyesek legyünk, amilyenek sohasem voltunk) a szemébe. Közben ne emeljük fel a hangunkat (ez a tanács még megvalósítható, hiszen hang sem jön ki a torkunkon), és  mindig mondjuk meg előre (ha tudjuk), mit fogunk csinálni vele, és milyen közreműködést várunk tőle (amelynek ő általában fittyet hány). De azértcsak szoktassuk magunkat és az édes kicsinket is, hogy fejmosáskor hátradőlve hajtsa hátra a fejét, mi pedig könnyedén mossuk, öblítsük a haját. Közben ne feledkezzünk meg arról, hogy hátrahajláskor gondosan támasszuk alá a fejét és a hátát, és kívánjuk meg, hogy dőljön hátra akkor is, ha ezt nem szívesen teszi. Még jó, hogy egyéves kor után elég, ha 2-3-5 naponként, illetve szükség szerint (ha nagyon megizzadt, ha homokos lett, akkor naponta) mosunk hajat.

Itt fellélegezhetünk, mert a feladat egyszerű. Újszülött korban ajánlott az orvos által felírható fürdető krém használata. Praktikus, ha a tubus tartalmának felét egy öblös szájú edénykébe (müzlis tálka) kinyomjuk és egy-két evőkanálnyi langyos vízzel, esetleg 1-2 csepp citromlével habverővel „felverjük". Így könnyen kezelhető, finom „szappant" kapunk. Ezt gyerekjáték megcsinálni, itt mi vagyunk fölényben. S micsoda szerencse, hogy a fürdővíz ilyenkor még nem tartalmazhat habfürdőt!
Később 6-8 hónapos kortól már használhatjuk a patikában, illatszerben kapható különböző baba samponokat. Ma már minden samponnál elemi követelmény, hogy könnymentes legyen, ennek ellenére, célszerű, ha nem kerül a csecsemő szemébe. A samponok nagyjából 80 % vizet tartalmaznak, ezen kívül különböző tisztító és adalékanyagokat. Napközben a hajra rakodott piszok, por, a faggyúmirigyek által termelt zsír és mikroorganizmusok eltűnteséért felelős felületaktív anyagok mellett az úgynevezett visszazsírozó anyagokat, illatanyagokat, esetleg vitaminokat, gyógynövénykivonatokat tartalmazhatnak. Nem kell nagy mennyiség a samponból, ezért törekedjünk a jó minőségű babatermékek vásárlására.

Talán higgyük el, ha eddig bírtuk az akadályokat, ez az utolsó erőpróba sem fog ki rajtunk. Mint mindig alaposak vagyunk, szárazra töröljük a baba haját, miközben a fejbőrt is masszírozzuk a finom dörzsöléssel.
Egyszerűbb a dolgunk az újszülöttekkel és hasra még nem forduló csecsemőkkel: az ő hajukat (ha hagyják, ha nem, sok szavuk még nincs) fürdetéskor fésüljük, illetve keféljük. Még nem végeztünk: amikor fürdetés után a megtörölt csecsemőre feladtuk a bodyt, hasra fordítjuk a pólyázón. A hason fekvő csecsemő fejét, bal tenyerünkkel alulról az állát fogva rögzítjük, és a haját megkeféljük. Így ni! Ám amíg állandóan a hátán fekszik, pechünkre a hajvégei helyenként összecsomósodnak. Tehát ezeket a csomókat vágjuk le (legjobb, ha fürdetés előtt, hogy ne maradjon hajszál a baba bőrén!), egy tompa végű ollóval (előtte alkoholos vattával letöröljük). Ezután a visszafordított, hanyatt fekvő csecsemő fejét a bal tenyerünkbe fektetjük, és a haját elöl is megkeféljük.

Más a teendőnk az ülni, illetve állni tudó gyerekekkel. Először is szembefordítjuk őket, majd a fejüket a bal kezünkkel az álluk alatt rögzítjük, és óvatosan fésüljük, hogy a haját ne húzzuk (különben a szomszéd gyermekbántalmazásért joggal feljelent, és mi sem tudunk elszámolni a lelkiismeretünkkel). A kisgyerekek hajába csatot, szalagot ne tegyünk, mert kiesik és balesetet is okozhat. (Bár aki ellátogatt a játszótérre, tudja, hogy ezek a hajcsatok a a különböző mesefigurákkal a kicsik között annyira divatcikkek, mint a felnőtteknél a farmer vagy a napszemüveg, azt pedig a szülő a tudja, ha nincs közönség, ha nincs kényszerű tetszenivágyás, akkor a gyerek maga tiltakozik mindentől, amit a hajába tűznek, fonnak, tekernek.) Ha a csecsemő vagy a kisgyermek haja egyenetlenül nő (márpedig az esetek többségében így szokott), vagy a szemébe lóg, vágjuk le vagy fodrásszal nyírassuk le. A 2-3 éveseknek biztosítsuk a feltételeket, hogy felügyelet mellett önállóan, tükör előtt fésülködhessenek. (A szülő tapasztalata: a gyerek nézi magát, ez érdekes, hiszen viszontlátja a képmását, de nem fésülködik, inkább fésül, a mamát, a papát, bárkit, a fésülés pedig leginkább abból áll, hogy a felnőttet - lévén, hogy nem annyira koordinált a mozgása - fejbe vágja az erre a célra szolgáló eszközzel.)

A fésüléshez szaru, vagy műanyag fésűt használjunk, amelynek a foga tompa, nem sérti fel a gyermek fejbőrét ( a szerk. megjegyzése: sem a felnőtt áldozatét.) Az újszülöttek és a rövid hajú gyerekek haját puha szőrű kefével keféljük. A hosszú hajat időnként a fésülés mellett, keményebb szőrű kefével is keféljük meg. Minden csecsemőnek és kisgyermeknek saját, külön fésűje és keféje legyen. Két három éves kortól a fürdőszobában úgy tároljuk, hogy a gyermek elérje. Erre aztán nem kell a pindurkát okítani: ha valamit meg akarnak szerezni hihetetlenül ügyesek és leleményesek.
Természetes, hogy takarítsuk, szappanos vízzel mossuk, tetra pelenkán szárítgassuk gyermekünk fésűjét, keféjét, és törekedjünk a jó minőségű, biztonságos termékek vásárlására. Ez rendjén is van. Mégis ebben a feladattengerben (és minden másban, ami a csöppséggel kapcsolatos) ember legyen a talpán, aki a teendőket hiba nélkül végigcsinálja. Kezdetben minden anyuka kiszolgáltatott, bizonytalan, nagyon is elkél a tanács, a védőnőtől, a mamától, a barátnőtől.
Egészen addig, amig fordul a kocka, és anyukából tanácskérő helyett tanácsosztogató lesz. De addig még jónéhányszor végigizguljuk a hajmosási és egyéb procerdurákat.