A fodrászat egy végtelenül kreatív szakma. Itt a szakember nemcsak saját magát valósíthatja meg, hanem vendégeinek álmait is. Játszhatunk a formákkal, a hosszúsággal – s a színekkel is. Felsorolhatatlanul sok eszköz áll a rendelkezésünkre, szinte bármi megvalósítható. A melír az egyik legjobban variálható lehetőség erre.
Fátrai Krisztina írása.

Az átfűzéses módozat

A hajfestékekkel és a színezési technikákkal egyazon frizurát is sokszínűvé, variálhatóvá tehetjük, csak ismernünk kell a lehetőségeinket, és akkor sem szabad megriadnunk, ha sokoldalúságunkért saját magunkat kell fejlesztenünk.

A melírtechnikáknak rengeteg változatuk van. Ebből a fodrászok általában az átfűzéses módozatát használják. Ennek a módszernek is megvannak a válfajai: készíthetünk vele vékonyabb és hosszabb tincseket, adhatunk több árnyalatnyi színt is egy résznek – valóban határtalan számú lehetőség van a kezünkben. Sajnos sokszor tapasztalom, hogy néhány szakmabeli egy-egy jól elsajátított melírre építi az egész szolgáltatását. Nem variálják őket, nem adnak lehetőséget a vendégeiknek a választásra, önmagunknak a fejlődésre.

A lapmelír

Szerencsére azonban napjainkban a vállalkozó kedvű kollegák kezdik egyre inkább előtérbe helyezni a lapmelírt is. Ez egy több precíziót igénylő munka, nagy odafigyeléssel kell nekikezdeni, hiszen több hibaforrás is rejlik benne. Mindemellett érdemes mindenkinek elsajátítani, mert számtalan variációs lehetőséget kínál: rakhatjuk egy passzéban a tincseket vékonyabban, vastagabban, ritkábban vagy sűrűbben. Játszhatunk még a fóliák elhelyezésével is: állítva és átfűzve rakom fel, vagy csillagalakba és átfűzve, frizuraformához igazítva… Vagy a vendégeink személyes igényeit figyelembe véve: vastag nyakhoz az alsó részre sötétebbet, a homlokot nem kiemelve érvényesítem az árnyalatokat.

A kalapmelír

Említést érdemel még a régebben nagyobb népszerűségnek örvendő kalapmelír is. Hozzáértő kezekben, megfelelő eszközökkel ez a technika is lehet meghatározó eleme a kínálatnak. Sokan ellenérvként hozzák fel e technikánál, hogy nem lehet kétszer ugyan azt a tincset befesteni vele, és fáj a vendégnek azok kihúzása a kalapból.

Úgy gondolom, hogy ezek a problémák is kiküszöbölhetőek precízióval és odafigyeléssel: mivel ennek a módszernek az alapja egy négyzethálós szerkezet, jól beigazított felhelyezés után ugyanazok a tincsek válnak elérhetővé a fodrászok számára, amelyeket előző alkalommal is festettünk. Lényeges persze az is, hogy amikor benyúlunk értük, ne körkörös mozdulattal feltekerve húzzuk ki őket, hiszen így valóban nemcsak az eredetileg melírozott részt fogjuk leválasztani, hanem a mellette lévőket is. E mozdulat elhagyásával továbbá elkerülhető az is, hogy vendégünknek fájdalmat okozzunk.

A hurokmelír és a koronamelír

E technikák előnye, hogy a lenövést is nagyon szépen lehet velük festeni. A hurokmelírnél csak a felső hurkát húzom ki a tincseknek a melírtűmmel, és azokat színezem be.

Kalapos módszerrel is készíthetünk továbbá koronamelírt, amikor is vízszintes körökben választom ki a tincseket, amiket ezek után más-más színárnyalattal festek be. Előnye a fóliás technikával szemben, hogy rövidebb idő alatt megvalósítható munka.

A szabadkézi technikák

Itt meg kell említenünk még a szabadkézi technikákat is, melyeknek skálája szintén igen széles.

Létezik az ún. tupír melír, amikor a vendég haját feltupírozzuk, és csak a kimaradó végeket festjük be – ennek eredménye egy színátfolyásos frizura lesz.

A férfiaknál és a rövid hajú nőknél használhatjuk a kesztyűmelír technikát is, amikor a vendég haját erősen belakkozom, majd a festékes kesztyűvel a tetejét átsimítom, s így a hajszálak végén lesz színeltérés – ez is nagyon kedvelt szolgáltatás.

Úgy gondolom, egy fodrásznak nagyon kreatívnak és fogékonynak kell lennie az újdonságokkal és a régebbi technikákkal szemben is, hiszen minél sokoldalúbban vagyunk, annál több ember igényét ki tudjuk elégíteni, s a vendégeink elégedettebbek lesznek velünk.

Forrás: http://www.haj-es-stilus.hu/